Élményt keresnek az emberek az éttermekben

A minőségi ételek, italok, a jó kiszolgálás ma már kevés ahhoz, hogy nyereséges legyen egy étterem. Az emberek nemcsak enni térnek be egy vendéglátóegységbe, hanem kikapcsolódni is. Időnként tehát valamilyen újdonságot ki kell találnunk, ha nem szeretnénk elveszíteni a vendégeinket. Balla-Seethaler Tamást, az éttermi marketinggel és rendezvényszervezéssel foglalkozó Seethaler Consulting Kft. ügyvezetőjét arról kérdeztük, hogyan és milyen programokba érdemes belekezdenünk.      

• Milyen eszközök támogathatják sikeresen az éttermek marketingtevékenységét?

• Ahhoz, hogy bármilyen marketing működjön, elsősorban az étterem weboldalának kell rendben lennie. Az emberek a marketing tevékenység hatására itt is körbenéznek, itt valósul meg az értékesítés, az asztalfoglalás. Magyarországon általában weboldalas űrlapokon keresztül, telefonon, illetve a Facebook Messenger alkalmazásán keresztül szoktak asztalt foglalni a vendégek. A weboldalon szerepeljen az étlap, itallap, legyenek vélemények, galériák, videók. A galéria azért fontos, hogy lássa a vendég, milyen ételek, italok vannak, milyen a belső tér, ki fogja kiszolgálni, ki az üzletvezető, ki a séf. Jó, ha van egy kis kulisszatitok, hogyan néz ki a konyha, mennyire tiszta. Ezután fontos a közösségi médiában történő megjelenés: a Facebook, az Instagram, de a TripAdvisor, a Foursquare, Google véleményosztó alkalmazások is befolyásolják az embereket, hogy melyik éttermet válasszák. Ahhoz, hogy egyáltalán elkezdhessünk rendezvényekben gondolkodni, ezeknek rendben kell lenniük. Ha ugyanis valaki meglát egy rendezvényt, de rossz közösségi kommunikációval, rossz weboldallal találkozik, akkor elmegy a kedve tőle, és az asztalfoglalás sem valósul meg. Így nincs értelme pénzt beleölni a marketingbe.

• Mennyire élnek a rendezvényekben rejlő lehetőségekkel az éttermek?

• Egyre jobban, de miként sok más dolog, ez is elég Budapest-központú. Sajnos a vidéki városok e téren 10-15 évvel le vannak maradva, akár még egy a fővárostól 60 kilométerre lévő település is. A nagyobb városokban még találkozhatunk rendezvényekkel, de a kisebbekben csak elvétve. Ott nincs is erre olyan nagy igény és sokkal nehezebb megtölteni egy 30-40 fős rendezvényt, mint Budapesten. Az ellátottság is kisebb.

• Milyen szempontokat érdemes figyelembe vennünk egy-egy esemény szervezésénél?

• Ez elsősorban az étterem pozícionálásától függ, vagyis, hogy az adott hely miben különbözik az összes többitől. Óbudán például van egy étterem, amely lehetne a sokadik házias jellegű étterem is, de azt az üzenetet és megkülönböztetést tűzték a zászlójukra, hogy kézműves boraikról legyenek ismertek. A marketing kommunikációjukban azt tudatosítjuk, hogy ha valaki Óbudán boros helyet keres, akkor csak ezt az éttermet találja meg. A Coca Cola például a fiatalságra, a bulizásra, a Volvo a biztonságra helyezi a hangsúlyt a kommunikációjában, az éttermeknek is azt kell kiemelniük, ami csak rájuk jellemző. Lehet ez a családias jelleg, vagy a legjobb burgert, legjobb steaket adó hely. A lényeg, hogy olyan rendezvényt tartsunk, ami összhangban van azzal, amit kommunikálunk. Az említett óbudai étteremben például minden hónapban tartanak borvacsorát, ugyanakkor egy chili vacsora (amikor a chilit párosítjuk ételekhez) már nem férne el, mert ez nem vág össze a kommunikációjukkal. Egy vidéki, házias környezetben nem célszerű városias jellegű rendezvényt tartani. Egy luxusautó bemutató például nem lenne autentikus, itt inkább sörbemutatóban, borbemutatóban, vacsoraszínházban érdemes gondolkodni. Az is elterjedt, hogy az éttermek adott ételekhez, italokhoz párosítanak rendezvényeket. Ha például a kínálatban szerepelnek kézműves sörök, kézműves sörös bemutató estet rendeznek. Mindemellett figyelembe kell vennünk azt is, hogy milyen az étterem belső tere, a miliő, a kiszolgálás jellege, milyenek az ételek, italok. Egy kockás terítős vendéglátóhelyen furán nézne ki egy luxus rendezvény, miként egy 19. században nyitott klasszikus étteremhez, ahol öltönyben szolgálnak fel, nem passzolna egy street food jellegű program. Számít még az árkategória is. Budapesten például egy borvacsoráért 13-15 ezer fontot el lehet kérni, ami tartalmaz egy 5-6 fogásos vacsorát, 5-6 borral, sommelierrel, borásszal, de ez vidéken reálisan 6-8, maximum 10 ezer forintba kerülne. A rendezvény tehát attól is függ, milyen környéken vagyunk. Az ötletek száma végtelen, ami fontos, hogy egyedi legyen és illeszkedjen az étterem profiljához.

• Milyen programokat javasolna a vidéki éttermeknek?

• Én a rendezvényekhez sorolnám a napi, heti és a séf ajánlatokat, szezonális ajánlatokat is. Ez egy hosszabb távú időszak, amikor egy adott ételtípust előtérbe helyezünk. Például a medvehagyma szezon idején medvehagymás krémlevest és mellé egy főételt kínálunk. Vagy a Valentin napra kidolgozhatunk egy páros menüt, ami két főre szóló vacsorasor pezsgővel, egy szál virággal, vagy valamilyen romantikus ajándékkal. Fontos, hogy ne csak étel, ital legyen, hanem élmény is kapcsolódjon hozzá. Vidéki étteremként ilyen ajánlatokkal érdemes kezdenünk, és ha látjuk, hogy vevők rá az emberek, akkor egy estés rendezvényt is tarthatunk. Ezeknél azonban mindig nagyobb a rizikó, hogy összejön-e a 20-30-40 fő, amiért megéri az eseményt megtartani.

• Fontos, hogy legyenek rendezvényeink?

• A minőségi ételek, italok, a jó kiszolgálás ma már kevés a sikerhez. Egy étterembe manapság nemcsak enni járnak az emberek, hanem élményt is keresnek. Egy-egy szombat estén kikapcsolódni, randit, évforduló ünneplését, családi rendezvényt megtartani, vagy csak a hétköznapokból kimozdulni. Az étterem ma már olyan szerepet is betölt, mint egy szórakozóhely. Természetesen élmény lehet alapból maga a kiszolgálás, vagy egy kimondottan jó étel, de pluszt kapunk azzal, ha valami történik is, például van egy borvacsora, sörvacsora vagy vacsoraszínház. Azért érdemes séfajánlatokat, napi menüket, rendezvényeket tartani, hogy lássa a vendég, mindig megújulunk. Ha nem történik semmi az étterem körül, akkor egy idő után unalmas lesz – nem csak az étterem, de a marketing kommunikációja is. Ha havonta, kéthavonta, negyedévente nem jövünk elő egy-egy újdonsággal, akkor egész egyszerűen ellaposodik a kommunikációnk. Ha pedig unalmassá válunk, egyenes arányban csökken a bevételünk is.

• Mennyire befolyásolják a rendezvények a forgalmunkat?

• Ha rendezvényeket tartunk, számolhatunk a forgalom növekedésével, de ez sok mástól is függ. Két éve összeírtunk egy 120-as listát, hogy az emberek tudat alatt mit néznek meg egy étteremben. Számít nekik például, hogy milyen a külső porta, az étterem megközelíthetősége, a parkolás, milyen az étel, ennek is számos összetevője, a textúra, a színek, az illatok, az ízek, a hőmérséklet, még a felszolgáló illata is befolyásolja őket. Sok összetevője van tehát, hogy mitől lesz egy étterem nyereséges, a rendezvény csak egy a 120 tényezőből. De ne feledjük, sokan egy rendezvény alkalmával próbálják ki először az éttermet. Ha utána otthagyják a telefonszámukat, email címüket, akkor marketinggel, vagy az élmény hatására visszahozhatjuk őket egy a la carte-os vacsorára, vagy másra. Ha valaki jól érzi magát egy étteremben, jó eséllyel vissza is fog menni. Ne csak azt nézzük, hogy az adott este nyereséges legyen, hanem hogy hosszú távon ezek a vendégek törzsvendégeink lehetnek. A tapasztalatom az, hogy a Pareto-elv itt is működik, vagyis: az összes vendég 20 százaléka hozza a bevétel 80 százalékát. Ezt látjuk a cégek 60-80 százalékánál, és ezt támogatja egy-egy esemény, rendezvény is.

Szilágyi Katalin - Hazai Vendégváró Magazin